2019. augusztus 31., szombat
Amit a bitcoinról tudni érdemes tt A bitcoin népszerűsége egyre nő, a kereskedelmét senki és semmi sem szabályozza, de mi is ez valójában? A bitcoin csak virtuálisan létező, úgynevezett kriptodeviza. Pontosabban maga a bitcoin csak egyike a virtuális térben már létező, hasonló elven működő és használatban lévő különféle (litecoin, altcoin stb.) kriptodevizáknak. A virtuális devizával való kereskedelmet jelenleg sehol sem szabályozzák, egy kormány sem ismerte el ezeket legális fizetőeszközként. Jelenleg mintegy 200 fajta virtuális fizetőeszköz fin „forgalomban” a világon, amelyek közül a bitcoin a legismertebb. Miközben az új fizetőeszközt egyre többen használják, a hivatalos pénzügyi intézmények, így a Magyar Nemzeti Bank is leginkább annak veszélyeire figyelmeztetnek, igaz, a brit jegybank a virtuális devizák használatának központi szabályozását tervezi. Az MNB a bitcoin fő veszélyét abban látja, hogy a virtuális eszközöknek nincs kibocsátójuk, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem, nincsenek megfelelő felelősségi, garanciális, kárviselési szabályaik. Miután a bitcoin a célra kialakított kereskedelmi platformokon valós pénzre váltható, illetve árucikkek vásárlására felhasználható, a kereslet-kínálat törvénye alapján mindenkori aktuális árfolyammal is rendelkezik. 2013 elején a bitcoin árfolyama még 13 dollár volt, almost pedig, 2014. augusztus 26-án már 504 dollár (120 ezer forint). Legmagasabb árfolyamát 2013. december 4-én 1147 dolláron (252 ezer forint) érte el. A bitcoin töredék címletekben (satoshi) is vásárolható. A Fitch Ratings idén áprilisban közölt tanulmánya szerint a bitcoinban bonyolított fizetési forgalom februárban napi átlagban 68 millió dollár volt, tízszerese az egy évvel korábbinak. Ez a forgalom mindössze egy százalékát adja a 6,75 milliárd dollár értékben rendelkezésre álló bitcoinkészletnek. A bitcoin számítógépek által kölcsönösen hitelesített digitális aláírások láncolata, amelyet elvileg lehetetlen egyoldalú beavatkozással módosítani, a számlakönyv bejegyzésein változtatni kizárólag a két fél közötti tranzakció keretében, minden egyes résztvevő által látható módon lehet. A kölcsönösen ellenjegyzett digitális aláírásokat képző számítógépes algoritmust 2008-ban alkotta meg Satoshi Nakamoto név alatt egy vagy több szerző, és publikálta azt nyílt forráskódú szoftverként 2009-ben. A bitcoinszerzés egyik módja, hogy számítógépes kapacitást kell a virtuális rendszer szolgálatába állítani a nyilvános számlakönyv vezetéséhez és a műveletek ellenjegyzéséhez. A munkába állított számítási kapacitás fejében minden résztvevő arányosan részesedik az újonnan létrehozott bitcoin egységekből és a tranzakciós díjakból. Ezt nevezik bitcoinbányászatnak. A másik megoldás a számítógépre vagy mobil eszközre telepített „wallet” (tárca) alkalmazással, a bitcointulajdon igazolására szolgáló digitális azonosító segítségével lebonyolított valós pénzátutalással, illetve termékek értékesítésével történhet kereskedelmi platformon bitcoin ellenében. Bitcoinvásárlás történhet „pénzkiadó” automatákkal is. Bitcoint elméletileg bárki bányászhat, de nagy, sőt, egyre nagyobb számítógépes kapacitást kell bevetnie hozzá. A bitcoinbányászatban mostanra valóságos „fegyverkezési verseny” alakult ki, már kifejezetten bitcoinműveletek feldolgozásra kifejlesztett processzorokat is „hadrendbe állítottak” a számítógépes kapacitás fokozása, az így kinyerhető bitcoinmennyiség növelése érdekében. Sőt, a bányászattal foglalkozók már szövetkezetekbe is tömörülnek együttes kitermelő-kapacitásuk, így részesedésük növelése céljából. Újabb és újabb bitcoinegységek előállítása azonban a rendszer bővülésével párhuzamosan egyre nehezebb matematikai feladattá válik, és a létrehozható egységek számának egy abszolút felső korlátja is rögzítve van. Bitcoint elinflálni tehát nem lehetséges. A rendszer kiberbiztonsági szempontból ugyanúgy sérülékeny lehet, mint bármely más számítógépes megoldás. Már létező bitcoint ellopni, kereskedelmi platformot feltörni, wallet-azonosítókat eltulajdonítani éppen úgy lehetséges, mint bármilyen más számítógépes alkalmazás esetében. Az idén az első negyedévben például feltörték a legnagyobb bitcointőzsdét, a MtGoxot, és futótűzszerűen terjedt el egy, a bitcoinpénztárca-fájlok felkutatására és ellopására kifejlesztett rosszindulatú kód is.
Amit a bitcoinról tudni érdemes tt A bitcoin népszerűsége egyre nő, a kereskedelmét senki és semmi sem szabályozza, de mi is ez valójában? A bitcoin csak virtuálisan létező, úgynevezett kriptodeviza. Pontosabban maga a bitcoin csak egyike a virtuális térben már létező, hasonló elven működő és használatban lévő különféle (litecoin, altcoin stb.) kriptodevizáknak. A virtuális devizával való kereskedelmet jelenleg sehol sem szabályozzák, egy kormány sem ismerte el ezeket legális fizetőeszközként. Jelenleg mintegy 200 fajta virtuális fizetőeszköz fin „forgalomban” a világon, amelyek közül a bitcoin a legismertebb. Miközben az új fizetőeszközt egyre többen használják, a hivatalos pénzügyi intézmények, így a Magyar Nemzeti Bank is leginkább annak veszélyeire figyelmeztetnek, igaz, a brit jegybank a virtuális devizák használatának központi szabályozását tervezi. Az MNB a bitcoin fő veszélyét abban látja, hogy a virtuális eszközöknek nincs kibocsátójuk, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem, nincsenek megfelelő felelősségi, garanciális, kárviselési szabályaik. Miután a bitcoin a célra kialakított kereskedelmi platformokon valós pénzre váltható, illetve árucikkek vásárlására felhasználható, a kereslet-kínálat törvénye alapján mindenkori aktuális árfolyammal is rendelkezik. 2013 elején a bitcoin árfolyama még 13 dollár volt, almost pedig, 2014. augusztus 26-án már 504 dollár (120 ezer forint). Legmagasabb árfolyamát 2013. december 4-én 1147 dolláron (252 ezer forint) érte el. A bitcoin töredék címletekben (satoshi) is vásárolható. A Fitch Ratings idén áprilisban közölt tanulmánya szerint a bitcoinban bonyolított fizetési forgalom februárban napi átlagban 68 millió dollár volt, tízszerese az egy évvel korábbinak. Ez a forgalom mindössze egy százalékát adja a 6,75 milliárd dollár értékben rendelkezésre álló bitcoinkészletnek. A bitcoin számítógépek által kölcsönösen hitelesített digitális aláírások láncolata, amelyet elvileg lehetetlen egyoldalú beavatkozással módosítani, a számlakönyv bejegyzésein változtatni kizárólag a két fél közötti tranzakció keretében, minden egyes résztvevő által látható módon lehet. A kölcsönösen ellenjegyzett digitális aláírásokat képző számítógépes algoritmust 2008-ban alkotta meg Satoshi Nakamoto név alatt egy vagy több szerző, és publikálta azt nyílt forráskódú szoftverként 2009-ben. A bitcoinszerzés egyik módja, hogy számítógépes kapacitást kell a virtuális rendszer szolgálatába állítani a nyilvános számlakönyv vezetéséhez és a műveletek ellenjegyzéséhez. A munkába állított számítási kapacitás fejében minden résztvevő arányosan részesedik az újonnan létrehozott bitcoin egységekből és a tranzakciós díjakból. Ezt nevezik bitcoinbányászatnak. A másik megoldás a számítógépre vagy mobil eszközre telepített „wallet” (tárca) alkalmazással, a bitcointulajdon igazolására szolgáló digitális azonosító segítségével lebonyolított valós pénzátutalással, illetve termékek értékesítésével történhet kereskedelmi platformon bitcoin ellenében. Bitcoinvásárlás történhet „pénzkiadó” automatákkal is. Bitcoint elméletileg bárki bányászhat, de nagy, sőt, egyre nagyobb számítógépes kapacitást kell bevetnie hozzá. A bitcoinbányászatban mostanra valóságos „fegyverkezési verseny” alakult ki, már kifejezetten bitcoinműveletek feldolgozásra kifejlesztett processzorokat is „hadrendbe állítottak” a számítógépes kapacitás fokozása, az így kinyerhető bitcoinmennyiség növelése érdekében. Sőt, a bányászattal foglalkozók már szövetkezetekbe is tömörülnek együttes kitermelő-kapacitásuk, így részesedésük növelése céljából. Újabb és újabb bitcoinegységek előállítása azonban a rendszer bővülésével párhuzamosan egyre nehezebb matematikai feladattá válik, és a létrehozható egységek számának egy abszolút felső korlátja is rögzítve van. Bitcoint elinflálni tehát nem lehetséges. A rendszer kiberbiztonsági szempontból ugyanúgy sérülékeny lehet, mint bármely más számítógépes megoldás. Már létező bitcoint ellopni, kereskedelmi platformot feltörni, wallet-azonosítókat eltulajdonítani éppen úgy lehetséges, mint bármilyen más számítógépes alkalmazás esetében. Az idén az első negyedévben például feltörték a legnagyobb bitcointőzsdét, a MtGoxot, és futótűzszerűen terjedt el egy, a bitcoinpénztárca-fájlok felkutatására és ellopására kifejlesztett rosszindulatú kód is.
cimke felhö
internetezz otthon fogyatekkalelöket.vaklarma
csinalj.videot internetezz csatornat
nezd segitsed csinalj videot
otthon nezd a youtubon szerez
youtubon segitsed a fogyatekkal elöket is szerez csatornat
internetezz otthon vaklarma az egesz keress a youtuben
app nternetezz otthon reklammentes
android a gyakornok breaking híresség hírek
e hírek online e szórakozás ebt link
eonline et hírek et online
hollywood hírek híresség film híresség hírek
híresség hírek és pletykák híresség szórakoztató hírek
legfrissebb hírességek hírek legfrissebb szórakoztató hírek
letöltes mp3 okosora
szórakoztasson szórakoztató film szórakoztató hírek
szórakoztató hírek pletyka szórakoztató könyv szórakozás hetente szórakozás ma este
tablet telefon yahoo hírek szórakozás
vagy szervezet által. A kilétét azóta is homály fedi, és az valószínűleg örökre így is marad.
A Bitcoin kriptovaluta alapötletét Satoshi publikálta a
Bitcoin: Egy peer-to-peer elektronikus készpénzrendszer című tudományos tanulmányban
A rossz nyelvek szerint Craig Wright ausztrál üzletember olyan
ismeretekkel szolgált bizonyítékként, amivel csak a technológia eredeti
megalkotója, az első Bitcoin blokkokat
létrehozó “Satoshi Nakamoto” álnéven ismert személy tudhat.
A Bitcoin - máig ismeretlen - megalkotója olyan algoritmust és
informatikai struktúrát hozott létre, amellyel imitálhatja olyan fizikai értékhordozók
viselkedését, mint például az arany, amely nem áll korlátlanul az emberiség rendelkezésére, a
kitermelés ütemében fogy,
így végül a bányászat ellehetetlenülése után kizárólag kereskedelem útján lehetséges hozzájutni.
Ezen oldal alján egy felsorolásként találhatsz
meg jópár ingyenes satoshi (BTC töredék) beszerzési
lehetőséget, linkeket, amelyekre csak rá kell kattintanod, általában
csak megadnod a Bitcoin wallet azonosítódat és a capcha kód megadásával biztosíatod az oldalt,
hogy human látogató vagy. Ezt követően az ingyen BTC vagy a saját számládra (tárcádba),
vagy a minimális kifizetési érték eléréséig a weboldalon gyűlik,
vagy egy “központi”, átmeneti gyűjtő számlán gyűlik, amíg ott el nem éri a kifizetési határt.