ABitcoin-csapokolyanonlineoldalak,aholrendszeresidőközönkéntmeghatározottmennyiségű bitcoint (vagy altcoint)kaphatsz.Afausetoldalakoningyengyűjthetszbitcoinokat(satoshikat).
Néhány éveszéleskörben ismertté váltakMagyarországona blokklánc technológián alapuló befektetési lehetőségek.Valószínűlegtöbbtízezermagyarországikoraibefektető,daytraderésbányászértesülpercrőlpercreazújfejlesztésekről,ígéretesprojektekrőlés„szivattyútrendekről”aziparágáltalaTwitteren,FacebookonésTelegramonkeresztülgeneráltterabájtnyiinformációrévén. A Deloitte Privateakriptovalutákkalkapcsolatosadózási kérdésekkelfoglalkozik, alegfontosabbkockázati tényezőketDr. Baranyi Gábor, a Deloitte Private igazgatója foglalta össze.
Anagyrésztszűretleninformációszajközepetteazátlagoshazaikriptobefektetőcsakazutóbbiidőbenkezdettelaktívanérdeklődnibefektetései adózása iránt. Akriptovaluták esetében akérdésnem egyszerű,részbenazért sem, mertmégnemegyértelmű, hogyjogiértelembenmi is az akriptovaluta.
Szerencséreszámosnemzetközieset létezik,amelyekközülsoknagyonpozitív.Kanadajogrendszereakriptovalutákategyszerűenáruként kezeli,Svájcakriptovalutákatdevizánaktekinti, a német megoldás pedig akriptovalutákata„magánpénz”egysajátoskategóriájábasorolja. AzEurópaiUnió Bíróságaakriptovaluta-ügyletekáfatörvényszerintikezelésérőlszólóítéletébenakriptovalutákatafizetőeszközökegyikformájánaktekinti.
A magyar jogrendszerbenazonbanegyelőrenincsenekkülönszabályoka kriptovaluták jogikezelésére.
Azadóhatóságok2015-benegyedimegkeresésekrekiadott állásfoglalásaimár számos fórumonmegjelentekésértékelést kaptak. Ahatóságokálláspontjalényegébenaz, hogy a magánszemélykéntvégzettbefektetésitevékenységbőlszármazónyereség„egyéb jövedelemnek” minősül, és közel 30%-osadókötelezettségaláesik,mivelerrenincsenekkülönszabályok.Hasonlóadótehervonatkozika„bányászatból”érmékformájábanszerzetteszközökértékére is.Ehhezképestarészvényekbőlszármazótőkenyereségre15%-osadó,valamintlegfeljebb korlátozott mértékűe-adóvonatkozik.Tekintettela költségelszámolásra vonatkozórészletesszabályokra,a kriptopénz-befektetésekadóügyikezeléseegyértelműenhátrányos a magánszemélyek számára.
Azadóterhek csökkennek, haatevékenységetnemmagánszemély, hanemcégvégzi(9%-os társasági adó ésegyesesetekben2%-os helyi iparűzési adó), de a befektetők többsége nemcégenkeresztültartjakriptopénz megtakarításait.Ráadásulameglévőkriptopénz-befektetésekátruházásaegyvállalatraönmagában is komolyadózásikérdéseketvet fel.
Azokban az országokban, ahol a kriptovaluták jogi kezelésekiforrottabb,gyakranadókedvezményekiselérhetőek. Észtország például 2017végénbejelentette, hogyablokklánc-kezdeményezésglobálisélvonalábakívántartozniatámogatójogi,adózásiésszolgáltatásikörnyezetmegteremtésével.Ugyanakkorszámosmásországbanisléteznekkedvező szabályok,például Németországban, DániábanésSzlovéniában.
Sokanazismert hazaiterhektőlés atovábbiadminisztratívkötelezettségektől(pl.adóelőleg-megállapítás,adóbevallás,nyilvántartásoklétrehozásaésvezetése)a piaconegyreszaporodó alternatív befektetési struktúrákon keresztüligyekeznek megmenekülni.Estruktúrákközülazonban sok nagyon megbízhatatlanésnemtúlkifinomult,ésgyakranújadó-és jogi kockázatokkal jár. Nem ritka,hogyakriptotőzsdékenlebonyolítotttranzakciókadóügyikezeléséreolyanmegoldásokatlátunk,amelyekkülföldi elemeket tartalmazó összetett struktúrákon keresztül próbálják „optimalizálni” Magyarország adóterheit.Az ilyen megkérdőjelezhető eredetű, instabil struktúrákat azonban óvatosan kell használni, mivel a gyakorlatban gyakran álmegoldásokról van szó. Ráadásul a nemzeti adóhatóságok közötti információcsere-rendszereknek köszönhetően az ilyen módszereket az adóhatóságok könnyen felderítik.
Röviden,akriptovalutákhozhasonlóan,minélbonyolultabba befektetések tartására szolgáló rendszer,annálnagyobbatervezési hibák lehetősége,ésannálvalószínűbb,hogyrosszabbhelyzetben találja magát, mint amilyenben indult.Érdemestehátatechnológiábanrejlőlehetőségekkiaknázásátgondostervezésselkombinálniakockázatokminimalizálásaérdekében.