Néhány éve Magyarországon is szélesebb körben ismertté váltak a blokklánc technológián alapuló befektetési lehetőségek. A korán beszálló befektetők, napi kereskedők és bányászok valószínűleg több tízezres hazai tábora az iparág által generált sok terrabyte-nyi információn keresztül percről percre újabb és újabb fejlesztésekről, ígéretes projektekről és “pump trendekről” értesül twitteren, facebookon vagy telegramon. A Deloitte Private kiemelten foglalkozik a kriptovalutákat érintő adózási kérdésekkel, a legjelentősebb kockázati tényezőket dr. Baranyi Gábor, a Deloitte Private igazgatója foglalta össze.
A szinte szűrhetetlen információs zajban csak a legutóbbi időkben kezdte el aktívan foglalkoztatni az átlagos hazai kripto-befektetőket a befektetések adózási kezelése. A kérdés pedig nem egyszerű, már csak azért sem, mert a kriptovaluták esetében egyelőre az sem egyértelmű, hogy a jog nyelvére lefordítva egyáltalán mi is az a kriptopénz.
E tekintetben szerencsére számos, sokszor kifejezetten előremutató nemzetközi példát találhatunk. A kanadai jogrendszer egyszerűen árucikknek, míg Svájc külföldi valutának tekinti a kriptopénzeket, a német megoldás pedig a sajátos “privát pénz” kategóriába tereli ezen befektetéseket. Az Unió Bírósága egyfajta valutaként tekintett a kriptopénzre egy, a kriptovaluták kereskedelmének áfa kezelésével foglalkozó ítéletében.
A magyar jogrendszerben ugyanakkor - egyelőre - nincs semmilyen tételes szabály a kriptovaluták jogi megítélése kapcsán.
Ahogyan a technológia sok más területén, úgy a kriptovaluták világában is jellemző, hogy a jogalkotó számára különösen nehéz lekövetni a fejlődés ütemét. Ez a fajta szabályozási hiány azonban a jogalkalmazók és az érintett befektetők számára közvetett formában, a megtermelt profit adókezelése kapcsán súlyos kockázatokat rejt magában.
Az adóhatóság egyéni megkeresésre még 2015-ben kibocsátott állásfoglalásait már számos fórumon elérhetővé tették és értékelték. A hatósági álláspont - röviden - az, hogy a magánszemélyként folytatott befektetési tevékenységen elért nyereség, a tételes szabályok hiánya miatt, ún. “egyéb jövedelemnek” minősül, és közel 30% adó megfizetését vonja maga után. A “bányászat” során keletkező “coinok” formájában megszerzett vagyoni érték esetében hasonló adóterheléssel kell számolni. Összehasonlításképpen: egy részvényen elért árfolyamnyereségen a 15% szja mellett legfeljebb korlátozott mértékű eho merülhet fel. Ha a költségelszámolásra vonatkozó részletszabályokat is figyelembe vesszük, elmondható, hogy a kriptopénz befektetések adókezelése kifejezetten hátrányos a magánszemélyek számára.
Amennyiben a tevékenység nem magánszemélynél, hanem cégnél jelentkezik, az adóteher ugyan alacsonyabb (9%-os társasági adó és esetlegesen 2%-os helyi iparűzési adó), de a befektetők többsége nem cég útján tartja a kriptopénz megtakarításait. A már meglévő kriptovaluta befektetések átadása egy cég számára pedig önmagában is komoly adókérdéseket vet fel.
Azokban az országokban, ahol a kriptovaluták jogi kezelése már kiforrottabb, sokszor egyúttal kedvező adókezeléssel is találkozhatunk. Észtország például 2017 év végén nyilvánította ki abbéli szándékát, hogy támogató jogi, adózási és szolgáltató környezetével a blokklánc alapú kezdeményezések globális élmezőnyébe kíván tartozni. Kedvező szabályok ugyanakkor sok más államban léteznek, mint például Németországban, Dániában vagy Szlovéniában.
Az ismert hazai közterhek, és a járulékos adminisztratív kötelezettségek (úgymint adóelőleg megállapítások, adóbevallások vagy nyilvántartások elkészítése és folyamatos vezetése) elől sokan próbálnak meg a piacon gombamód szaporodó alternatív befektetési struktúrákon keresztül menekülni. Ezeknek a megbízhatósága és kidolgozottsága azonban az esetek jelentős hányadában igen csekély, az eredményük pedig sokszor további adó és jogi kockázatok formájában mutatkozik meg.
A kripto-tőzsdéken való kereskedelem adókezelése kapcsán nem ritkán találkozhatunk olyan megoldásokkal, amelyek bonyolult, külföldi elemet tartalmazó struktúrákon keresztül próbálják meg a magyar adókötelezettségeket “optimalizálni”. Óva intenénk azonban mindenkit az ilyen kétes eredetű, bizonytalan struktúrák használatától, hiszen ezek sokszor valójában csak álmegoldások. A különböző államok adóhatóságai között működő információcsere rendszerek miatt ráadásul ezeken a technikákon az adóhatóság ma már könnyedén átlát.
A határon átnyúló “ügyeskedések” jellemzően csak további, sokszor külföldi adókötelezettséget és jelentős többletköltségeket keletkeztetnek a tulajdonosaiknak. Körültekintő tervezéssel ugyanakkor a jogszabályoknak megfelelő módon csökkenthetők az adózási kockázatok, mindenféle bizonytalan külföldi “trükközés” nélkül.
A kriptovaluták kapcsán is kijelenthető tehát, hogy minél összetettebb rendszert alakítunk ki a befektetéseink tartására, annál nagyobb az esély, hogy a tervezésbe hiba csúszik, és kedvezőtlenebb helyzetbe kerülünk, mint amiben eredendően voltunk. Érdemes éppen ezért a technológiában rejlő lehetőségek kiaknázását egy megfontolt, kockázat minimalizáló tervezéssel összekötni.
-
internetezz otthon fogyatekkalelöket.vaklarma csinalj.videot internetezz csatornat nezd segitsed csinalj videot otthon nezd a youtubon szerez youtubon segitsed a fogyatekkal elöket is szerez csatornat internetezz otthon vaklarma az egesz keress a youtuben app nternetezz otthon reklammentes android a gyakornok breaking híresség hírek e hírek online e szórakozás ebt link eonline et hírek et online hollywood hírek híresség film híresség hírek híresség hírek és pletykák híresség szórakoztató hírek legfrissebb hírességek hírek legfrissebb szórakoztató hírek letöltes mp3 okosora szórakoztasson szórakoztató film szórakoztató hírek szórakoztató hírek pletyka szórakoztató könyv szórakozás hetente szórakozás ma este tablet telefon yahoo hírek szórakozás youtube