eti3

38caa626a8b222fd227e7191ede9dc9e

2019. augusztus 30., péntek

Amit a bitcoinról tudni érdemes

Amit a bitcoinról tudni érdemes tt A bitcoin népszerűsége egyre nő, a kereskedelmét senki és semmi sem szabályozza, de mi is ez valójában? A bitcoin csak virtuálisan létező, úgynevezett kriptodeviza. Pontosabban maga a bitcoin csak egyike a virtuális térben már létező, hasonló elven működő és használatban lévő különféle (litecoin, altcoin stb.) kriptodevizáknak. A virtuális devizával való kereskedelmet jelenleg sehol sem szabályozzák, egy kormány sem ismerte el ezeket legális fizetőeszközként. Jelenleg mintegy 200 fajta virtuális fizetőeszköz van „forgalomban” a világon, amelyek közül a bitcoin a legismertebb. Miközben az új fizetőeszközt egyre többen használják, a hivatalos pénzügyi intézmények, így a Magyar Nemzeti Bank is leginkább annak veszélyeire figyelmeztetnek, igaz, a brit jegybank a virtuális devizák használatának központi szabályozását tervezi. Az MNB a bitcoin fő veszélyét abban látja, hogy a virtuális eszközöknek nincs kibocsátójuk, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem, nincsenek megfelelő felelősségi, garanciális, kárviselési szabályaik. Miután a bitcoin a célra kialakított kereskedelmi platformokon valós pénzre váltható, illetve árucikkek vásárlására felhasználható, a kereslet-kínálat törvénye alapján mindenkori aktuális árfolyammal is rendelkezik. 2013 elején a bitcoin árfolyama még 13 dollár volt, most pedig, 2014. augusztus 26-án már 504 dollár (120 ezer forint). Legmagasabb árfolyamát 2013. december 4-én 1147 dolláron (252 ezer forint) érte el. A bitcoin töredék címletekben (satoshi) is vásárolható. A Fitch Ratings idén áprilisban közölt tanulmánya szerint a bitcoinban bonyolított fizetési forgalom februárban napi átlagban 68 millió dollár volt, tízszerese az egy évvel korábbinak. Ez a forgalom mindössze egy százalékát adja a 6,75 milliárd dollár értékben rendelkezésre álló bitcoinkészletnek. A bitcoin számítógépek által kölcsönösen hitelesített digitális aláírások láncolata, amelyet elvileg lehetetlen egyoldalú beavatkozással módosítani, a számlakönyv bejegyzésein változtatni kizárólag a két fél közötti tranzakció keretében, minden egyes résztvevő által látható módon lehet. A kölcsönösen ellenjegyzett digitális aláírásokat képző számítógépes algoritmust 2008-ban alkotta meg Satoshi Nakamoto név alatt egy vagy több szerző, és publikálta azt nyílt forráskódú szoftverként 2009-ben. A bitcoinszerzés egyik módja, hogy számítógépes kapacitást kell a virtuális rendszer szolgálatába állítani a nyilvános számlakönyv vezetéséhez és a műveletek ellenjegyzéséhez. A munkába állított számítási kapacitás fejében minden résztvevő arányosan részesedik az újonnan létrehozott bitcoin egységekből és a tranzakciós díjakból. Ezt nevezik bitcoinbányászatnak. A másik megoldás a számítógépre vagy mobil eszközre telepített „wallet” (tárca) alkalmazással, a bitcointulajdon igazolására szolgáló digitális azonosító segítségével lebonyolított valós pénzátutalással, illetve termékek értékesítésével történhet kereskedelmi platformon bitcoin ellenében. Bitcoinvásárlás történhet „pénzkiadó” automatákkal is. Bitcoint elméletileg bárki bányászhat, de nagy, sőt, egyre nagyobb számítógépes kapacitást kell bevetnie hozzá. A bitcoinbányászatban mostanra valóságos „fegyverkezési verseny” alakult ki, már kifejezetten bitcoinműveletek feldolgozásra kifejlesztett processzorokat is „hadrendbe állítottak” a számítógépes kapacitás fokozása, az így kinyerhető bitcoinmennyiség növelése érdekében. Sőt, a bányászattal foglalkozók már szövetkezetekbe is tömörülnek együttes kitermelő-kapacitásuk, így részesedésük növelése céljából. Újabb és újabb bitcoinegységek előállítása azonban a rendszer bővülésével párhuzamosan egyre nehezebb matematikai feladattá válik, és a létrehozható egységek számának egy abszolút felső korlátja is rögzítve van. Bitcoint elinflálni tehát nem lehetséges. A rendszer kiberbiztonsági szempontból ugyanúgy sérülékeny lehet, mint bármely más számítógépes megoldás. Már létező bitcoint ellopni, kereskedelmi platformot feltörni, wallet-azonosítókat eltulajdonítani éppen úgy lehetséges, mint bármilyen más számítógépes alkalmazás esetében. Az idén az első negyedévben például feltörték a legnagyobb bitcointőzsdét, a MtGoxot, és futótűzszerűen terjedt el egy, a bitcoinpénztárca-fájlok felkutatására és ellopására kifejlesztett rosszindulatú kód is.

2019. július 31., szerda

A Bitcoin lehet az új arany?

Hetekig futott a világ legnagyobb nézettségű hírcsatornáin az a kampány, amelynek keretében egy bizonyos Barry Silbert nevű ember arra buzdított, hogy az aranyat birtoklók szabaduljanak meg sárga nemesfémeiktől, s az így felszabaduló forrásaikat inkább Bitcoinba tegyék. Silbert az alapítója a kriptopénzek piacára fókuszáló, 2015-ben elindult Digital Currency Groupnak (DCG), amelyhez tartozó – és az ominózus tévéreklámot megrendelő – Grayscale üzemelteti a világ legnagyobb bitcoin alapját, amely ma már több mint 3 milliárd dollár értékű Bitcoint és egyéb kriptodevizát tartalmaz. Emellett a csoport számos egyéb kriptodevizákkal kapcsolatos vállalkozásban (tőzsdék, média, startup cégek) is részt vesz, például a 10 milliónál is több ügyféllel rendelkező Coinbase amerikai kriptodeviza-tőzsdében. Silbert pedig a Xapo és a Coinbase cégeken keresztül a Facebook Libra projektjében is érdekelt Néhány hete a Bitcoin lobby az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökének személyében jelentős támogatót kapott. Jeremie Powell kongresszusi meghallgatásán ugyanis digitális aranyként aposztrofálta a Bitcoint. Mondjuk ez nem újdonság, korábban ezt a címkét számtalan esetben már mások is elsütötték, a Fed első emberének szavai azonban érthetően jelentős súlyúak. Az igazi tét egy jó nagy adag megszerzése lehet az arany piaci részesedéséből. Még akkor is, ha a számokat elnézve, ez egy időbe beltelhet. Míg ugyanis az aranypiac értéke 8 ezer milliárd dollárra tehető, addig a Bitcoin piaci kapitalizációja jelenleg negyvenszer kisebb, mintegy 200 milliárd dollár lehet.Mindenesetre ha bejön Silbert számítása, akkor akár 30-40 év alatt egy több mint ötezer éve értéknek tekintett fizikai árut lecserélhet egy teljesen digitális pénzeszköz. Más kérdés, hogy némi összefonódás a Bitcoin és az arany piaca között már eddig is érezhető volt, csak éppen ellentétes irányú. Például a 2017-ben felfújt kriptolufi leeresztésekor, 2018 februárjában sok kriptovaluta-befektető menekült a Bitcoinból a sárga nemesfémbe, sőt maga a Bitcoin atyjának sejtett Satoshi Nakamoto is számos alkalommal hivatkozik az aranyra a Bitcoin rendszerét bemutató dokumentációban, a sokat emlegetett White Paper-ben. A Bitcoin nem, mint az arannyal szemben álló, hanem azt kiegészítő, alternatív befektetési eszközként fog megjelenni a befektetők széles körének portfóliójában – jövendölte Juhász Gergely. Akinek a véleménye azért érdekes, mert miközben a fizikai nemesfémeket, így aranyat is forgalmazó Conclude Befektetési Zrt vezetője, egyúttal a kriptodevizákba fektető Cointresor Zrt. elnöke. Márpedig ő úgy véli, a Bitcoin előtt még hosszú út áll ahhoz, hogy valóban széles körben elfogadott, mindenki által értékesnek tartott, stabil, értéktartó eszköz váljon belőle. Ebben szerinte jelentős szerepet fog játszani a Facebook Libra projektje. Amennyiben az elindul, nem lehet kizárni, hogy a Libra devizakosarában idővel a Bitcoin és az úgynevezett tokenizált arany (azaz fizikai arannyal fedezett digitális arany) is meg fog jelenni. Az arany egyébként egy viszonylag hosszabb ideig tartó oldalazást köevetően az idén erősödésnek indult. Olyannyira, hogy az egyik legjobban teljesítő befektetés, a jelenlegi, 1420 dollár közeli unciánkénti (1 uncia=31,1035 gramm) árfolyama több mint tíz százalékkal haladja meg az év elejeit.